HÁTTÉR


A talajbióta alapvető szerepet játszik a kulcsfontosságú ökoszisztéma javak és szolgáltatások létrehozásában, és közvetlen és közvetett módon is felelős sok fontos talajfunkció ellátásában, mint például humusz és különféle tápanyagok képzésében a talaj szerves anyagaiból, a talajszerkezet kialakításában és fenntartásában, valamint a talaj vízháztartásának alakításában.1 A humuszképzés rendkívül fontos a CO2 megkötésében, mivel a talajok szervesanyaga az egyik legnagyobb széntároló. A jó talajminőség legalább annyira fontos, mint a tiszta levegő vagy a tiszta víz.

A talajok leromlása ezért, egy komoly fenyegetés, amellyel az Európai Uniónak szembe kell néznie. A fenyegetettség mértéke ráadásul egyre nő a globális felmelegedéssel, a helytelen földhasználattal (pl.: túllegeltetés, a talajok kizsákmányolása, túlöntözés, stb.) és a folyamszabályozásokkal.

A talajban élő szervezetek felelősek számos, fontos ökoszisztéma szolgáltatás megvalósításáért:


A Talaj biológiai sokféleségét fenyegető veszélyek

A fentiek ellenére is elmondható, hogy a talajbióta szerepéről továbbra is erősen korlátozottak az ismereteink. Alábbiakban felsorolásra kerül néhány, a talaj biodiverzitásának csökkenéséért felelős tényező, amelyek egyéb vonatkozásokban is fenyegetik a talajokat.

Az éghajlatváltozás, a hőmérséklet és a csapadék tér- és időbeli eloszlásának változásán keresztül, főszerepet játszik a talajt fenyegető tényezők között.

Extrém környezeti feltételek között végzett kísérletek bebizonyították, hogy a hőmérséklet emelkedése növeli a baktériumok, gombák és hengeresférgek sűrűségét, de ezzel párhuzamosan csökken a biodiverzitás mértéke.

A földhasználat változása, és ehhez kapcsolódva, az élőhelyek és ökológiai rendszerek szétdarabolódása jelenti valószínűleg a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre.

Az erózió egyaránt érinti a természetes és ember által használt ökoszisztémákat, és az erózió következményei közvetlen és közvetett módon egyaránt érintik a talaj biodiverzitását. Talajtömörödés: a nehéz mezőgazdasági gépek használata és a talaj szervesanyag tartalmának csökkenése meghatározhatja a talaj tömörségét.


Az EDAPHOLOG szerepe a talaj védelmében

A talajok biológiai aktivitása és sokfélesége az összes élőhely- és talajtípusban fontos tényező, ezért az EDAPHOLOG prototípusa az összes főbb magyarországi és európai szinten releváns talajtípusban (kivéve a podzol és a rokon talajtípusok Észak-Európában) tesztelésre kerül. A prototípus használatával kapcsolatban nehézség kizárólag a durvaszemcsés homokos talajnál merül fel, hiszen a homokszemek a csapdába hullva túlbecslést eredményezhetnek. A homokszemeket az elektronikus számláló talajlakó ízeltlábúaknak (mezofauna) számolhatja. A mechanikai részek fejlesztését tartalmazó 2-es sorszámú akciótervben (Tevékenység 2) megoldást vázolunk a problémára.

A jó minőségű talaj megőrzéséhez a szakembereknek tudniuk kell, mikor, hol és hogyan avatkozzanak be a káros folyamatok ellen. Az ilyen beavatkozásokhoz ezért elengedhetetlenek a naprakész, megbízható és nagy térléptékű adatok.

A talajok védelméhez, illetve a környezeti állapot és teljesítmény ellenőrzéséhez, mind az európai uniós (6. Európai Akcióterv Tematikus Talajstratégiája), mind a nemzeti környezetvédelmi politikáknak pontos adatokra van szükségük mezőgazdasági tábla vagy vidék szinten.

A szennyezett területek feltérképezése vagy a talajminőség változásának követése például a környezetvédelem fő feladati közé tartoznak. Jelenleg azonban nem áll rendelkezésre nagyléptékben alkalmazható, költséghatékony és megbízható módszer a talajminőség becslésére. A manapság alkalmazott módszerek egyike sem alkalmas ilyen adatsorok előállítására, mert vagy időigényesek, vagy drágák, vagy megbízhatatlanok. Habár a biológiai aktivitást jelző indikátorok használata az egyik lehetőség a helyreállítási tevékenységekhez szükséges felmérések magas költségeinek csökkentésére, a talaj biológiai aktivitásának mérése munkaigényes, valamint különleges szaktudást igényel. Mindezekkel együtt megbízhatatlan adatokat eredményez. A talajlakó szervezetek nagy térbeli és időbeli változatosságának köszönhetően, a nem megfelelő mintavételező eszközök és tervezés nagy pontatlanságot eredményeznek.

1Bardgett, R.D., Hopkins, D.W. and Usher, M.B. (2005) Biological Diversity and Function in Soils. Cambridge University Press. http://www.cambridge.org/uk/catalogue/catalogue.asp?isbn=0521609879